Hírlevél
Feliratkozás:

 

Helyi esélyegyenlőségi
program

Szóládi Kulturális Egyesület

 

Vízföldrajzi adottságok

A község térségének felszíni vizei közül először a Karádi meridionális völgy legnagyobb vízfolyásáról, a Balatonszemesnél a Balatonba ömlő Tetves patakról kell említést tennünk azért, mert ez egyesíti a Balatonföldvár - Andocsi hát nyugati oldalának vizeit is. Ez a patak a 94 km2 kiterjedésű vízgyűjtő területe miatt nagyobb mint a Szólád és Kötcse érintésével a vele párhuzamos folyású, Balatonőszödtől keletre a Balatonba torkolló, 30 km2 vízgyűjtő területtel rendelkező Büdösgáti-víz, vagy egyéb helyi nevein Határ-árok, Nagy Metszés. A Büdösgáti-víztől nyugatra, mintegy 200 méterre folyik a Kis Metszés. A Tetves patak közepes vízszállítása megközelítőleg 0,2 m3/sec. A Büdösgáti-víz hozama ennél jóval kevesebb, számszerű adatot eddig nem regisztráltak. Az említett vízfolyások szabályozása századunk első felében történt meg, ma már valamennyi ásott medrű, szabályozott. Régebben a nagy hordalékszállítás és a rossz lefolyási viszonyok miatt a nagyobb vízfolyásoknál még árvízveszély lehetősége is fennállott, igaz, hogy emberi települést nem veszélyeztettek. Ennek ellenére nagy károkat okoztak azzal, hogy a mederváltozások következtében pangóvizek, mocsaras felüetek alakultak ki, melyek a művelést lehetetlenné tették. A kisebb vízfolyások közül Szólád térségében a Nezdei patakról kell említést tennünk. Ez az időszakos vízállású, a helyi népnyelvben Kátyói pataknak is nevezett vízfolyás a községtől keletre, a Nezdei völgy északkeleti végében, a Tóth-tanyától mintegy 300 méterre északra ered és a község déli határán a Büdösgáti vízzel csaknem párhuzamosan futva, a község északnyugati végénél az őszödi földút előtt torkollik a Büdösgáti vízbe. Vízhozamáról ez idő szerint nincs adatunk. A Nezdei pataknál is kisebb felszíni vízfolyás folyik keresztül a község központjában, mely a Vörös Csillag Tsz épületeitől délkeletre ömlik a Nezdei patakba, annak torkolatától mintegy 800 méterre. A felszíni vizek nagy része szélsőséges vízjárású. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a víztáplálás fő forrása a pannóniai rétegvízszivárgók mellett a szeszélyes csapadékeloszlás. Szárazabb nyári hónapokban a patakok nagy része teljesen kiszárad, kora tavaszi hóolvadás idején viszont igen tekintélyes mennyiségű vizet szállít. Térségünkben ennek ellenére az árvízveszély lehetősége gyakorlatilag kizárt. Gyakorlati szempontból nézve a kis vízhozamú patakok víznyerésre alkalmatlanok. A kedvezőtlenebb vízgazdálkodású területeken víztárolókat kellett létesíteni (pl. Rádpusztán), melyek egyben a környezetvédelmi kívánalmaknak is eleget tesznek azáltal, hogy jelentős szűrő és derítő szerepük van, mindamellett a haltenyésztést is szolgálják. Térségünk, mely a Fonyód, Somogybabod, Karád, Kötcse, Pusztaszemes, Kőröshegy, Balatonföldvár által határolt vízgyűjtő részterület közepén fekszik, egy 1982-es adat alapján 23,78 x 106 m3/év lefolyási mérőszámmal jellemezhető, ez az egész somogyi oldal 24,50%-a.