Hírlevél
Feliratkozás:

 

Helyi esélyegyenlőségi
program

Szóládi Kulturális Egyesület

Románia (Korond)

Korond a Székely Sóvidék és Hargita megye egyik nagyközsége.
Korond neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, az edényipartól.  Jelenti a népművészet továbbélését, a hagyományok folytatását és a
helybeliek jólétét is. Az agyagipar egyike a legősibb mesterségeknek.
Teleki József írta Korondról, hogy  "Minden ember itt vagy fazekas, vagy sendelly csináló". Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a  hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a  kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval).
A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a  Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi.  Volt aragonit - bányája (ma természetvédelmi terület) és híres  borvízfürdője(ma az árcsói kerámiavásár színhelye).

Korond a 13A országút mellett, Parajdiól 11 , Szovátától 18,  Székelyudvarhelytől 29, míg Csíkszeredától 80 km-re fekszik.
 A községközpont lakossága 1992-ben 5.097 fő volt (ebből 4,629 magyar). Lakossága 2000 augusztusban 5. 126 fő volt.  Hozzátartozó falvak: Atyha (nyugatra), a déli fekvésű Kalonda és a  keletre fekvő Fenyőkút és Pálpataka hegyvidéki szórványtelepülések.

Korond a Szovata - Parajd - Korond - medence legdélibb  részmedencéje, melynek vizeit a Korond - pataka (Nagyviz)  vezeti le a Kis - Küküllőbe. A községközpont területén egyesül a
kelető1 eredő Észak vize (Miklós vizével) a délről folyó  Kebeled és Sugó. Korondtól északra már a  Korond vize nevet veszi fel. A falutól keletre egy jellegzetes  magaslatok jelölik ki a vulkáni fennsík szélét :  Leshegy, Mórickő, Hazanéző. Északra, Felsősófalva felé a  Határ - pataka jelöli ki a határt, Atyha felé az Alsó - Réda oldala és a Kadácsmező (854 m), Székelypálfalva felé a  Firtos - hegy (1062 m, ez a falu határának legmagasabb pontja) és a Szilas (981 m) vonala, míg Farkaslaka felé a  Kalonda - tető t25 m átlagos magasságú vulkáni  fennsíkja képez természetes választóvonalat. Keletre,  Székelyvarság felé a Kőrismező, Fekete Pál,  Tekenyős (945 m) magaslatok jelölik ki a határt.
Érdekes, a nagyobb "köveknek’ is nevet adtak: Likaskő,  Hollókő, Mórickő. Korond a változatos ásványvízforrások hazája.  Területén sós, savanyú ásványvizek buzognak fel.  Jelentősebb borvízforrásai: Árcsói, Dióvápai, Szőlőmáli,  Cseredombi forrás (Erzsébet-forrás). A langyos ásványvizekből  rakódott le az egykor híres korondi aragonit  féldrágakő, melyet századunkban is bányászták.
Ma a Laposlik, a Falu dombja é s a Csigadomb (Rakodóhegy)  másfél hektárnyi területe geológiai természetvédelmi terület. 
A mai Árcsó fogadó területén az egykor híres Korondi - fürdő terült el.

Korond első írásos említése a pápai tizedjegyzékben fordul elő,  1333-ban. Ekkor análló plébániával rendelkezik. A régészeti ásatások során bronzkori, római, avar kori leletek kerültek elő. 1831 nyarán került napvilágra a var alatti Keselyű - tető fennsíkján a számos legendát szárnyra keltő híres firtosi aranyéremlelet. Firtos vára valószínűleg a 12. században épült, ahol az 1950-es ásatások során 12-13. századi román stílusú templom maradványai kerültek elő. 1737- ben a minorita szerzetes telepedtek itt le, de 1783-ban elköltöztek és  a vár fokozatosan elpusztult. A hagyomány szerint az első középkori település a Korondi - hegyen, a Szállás nevű határrészen volt, mivel a mai belterület akkor még posványos terület vala.
Ezután a Két Korond tövénél éltek, majd beköltöztek a mai faluba.

A falu földje nem kedvezett a földművelésnek. A fazekasság, a taplófeldolgozás, fafaragás nyújtott jelentősebb jövedelemforrást. Az első fazekasműhelyeket a 17. század elejéről keltezik. 1893-ban számuk elérte a 145-at.  Kezdetben a mázatlan termékeket, háztartásban használt sütő és főzőedényeket, kályhacsempéket készítették, majd a mázas népies termékek időszaka következett be. Korondon a legrégebbi,  évszámmal ellátott csempe 1667-bill származik. Az 1930-as években két kerámiagyár is működött Korondon. 1750-ben 21, 1820-ban 50, 1850-ben 27, 1900-ban 400, 1930-ban 270, 1950-ben 300, 1996-ban 353 fazekas élt a faluban.
A szekeresek száma is változó volt: 1900-ban 150 fő, 1930-ban 250,  1950-ben 270, míg 1996-ban 54 05 volt. 1978 óta minden év augusztus  második hétvégéjén megrendezik az Árcsói kerámiavásárt.
A taplófeldolgozás az 1870-es években honosodott meg a faluban,  napjainkban taplászattal már kevesen foglalkoznak.
A korondi ember ügyessége és vállalkozó kedve mindig erőt adott az  újrakezdéshez, a megélhetéshez.

Korond településszerkezete halmazos.
A belsőség tízes felosztásával itt is találkozunk: a 12 tízesből tíz a belterületen, kettő pedig a hegyvidéki tanyákon, Pálpatakán (11.) és Fenyőkúton (12.) van. A tízes falufelosztás 1946-ban szűnt meg.
Érdekes, hogy a falu az egyes számú házszáma az atyhai eltérő
közelében levő Sóházon volt, míg az utolsó a Feketeaszó nevű
határrészen, Fenyőkúton. A tájékozódást ebben az esetben is a
tízesek segítették. Az egykori hatodik tízes területén áll az unitárius
templom, amely késő-gótikus jegyeket őriz (16. század).
A római katolikus templom az ötödik tízes területén épült 1911-ben, melynek helyén szintén gótikus templom állott. 1720-ból van első adat a korondi iskola létezéséről.

Korond testvértelepülései: Kiskunfélegyháza, Veresegyháza, Szólád,  Jánoshalma, Nagyrábé, Paloznak.

Korond az átutazó turizmus egyik fontos állomása.
A 13a főút menti kirakodó vásár boltjai megállásra késztetik a turistákat.  Az utcai boltok a hagyományos utcaképet is megváltoztatták.  Kirándulások szervezhetők Parajdra (sóbánya, Aprily Lajos emlékház),  Szovátára (Medve-tó és más sóstavak), Farkaslakára  (Tamási Áron szülőháza, sírja és Tamási emlékmű), Székelyudvarhelyre.

 

Lengyelország (Łapanów)

Szólád község Önkormányzatának Képviselőtestületét  2004-ben megkereste Lengyelországból Lapanow nagyközség küldöttsége, azzal a szándékkal, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítsenek. 2004. augusztus 14 - én a „Löszpincesori Bor,- és Balatoni Lovas Fesztivál"  keretein belül a szerződést a két település polgármestere  ünnepélyes keretek között aláírta.
Egy év elteltével a két település fiataljai szintén szerződést  kötöttek, melyben megállapodtak egymás kulturális életének  megismerésében, a közös sportesemények szervezésében,  valamint a kapcsolatok tartásában.