Hírlevél
Feliratkozás:

 

Helyi esélyegyenlőségi
program

Szóládi Kulturális Egyesület

 

 
A középkor

A magyar honfoglalók 900-ban szállták meg a Dunántúlt. Leletanyagukat Balatonkilitiből ismerjük, a közelmúltban Fonyódon és Balatonszemesen kerültek elő honfoglaláskori sírok. A Balaton északi partjáról Balatonakaiból ismerünk honfoglaláskori lovas sírt. A magyar honfoglalók Zalavár környékén  találtak  szláv népességet. A Balaton neve Melich János alapos elemzése szerint a szláv „sárost, mocsarast” jelentő jelzőből származik. Kniezsa István mutat rá, hogy a név eredetileg a Kis-Balatont jelölhette és a Balatont később vették át az egész vízterület nevének. Szólád neve feltehetően szláv alapú személynévből keletkezett, magyar névadással. Írott formában 1229-ből ismerjük: Villa S. Nicolai de Zoulat. Az Árpád-kori Szólád a Hadúti dűlőben élt, nagyjából azon a területen, ahol a „Péceli kultúra” cserepeit is megtaláltuk. Ezen a részen sok Árpád-kori edény cserepét találtuk terepbejárásaink során. Legérdekesebb leletünk egy cserépbogrács ki és befelé hajló, tágas szájnyílásának lapos peremdarabja, amelynek a belső oldalán két, az égetés előtt fúrt lyuk van. Szájátmérője 25-30 cm lehetett. A cserépbogrács rekonstruált rajzát a 10. képen mutatjuk be. Akasztófülének kiképzése meggátolta, hogy a szíj, vagy zsinór függesztő tüzeléskor elégjen.
10. kép Árpád-kori cserépbogrács rekonstrukciója
A cserépbogrács vidékünkön rendkívül ritka. Hasonló töredéket ismerünk a salföldi pálos kolostor romjaiból és Borszörcsökről is. A darabok pontos korát nehéz meghatározni, de a XIV. század előttiek. Szólád templomáról már 1236-ban írnak. 1333-ban a szóládi pap 2 garast és 10 dénárt, 1334-ben 2 garast fizet pápai tized fejében. 1357-ben János a plébános, 1426-ban Márton, 1488. március 27-én Vida Urbán János szóládi plébánost 1357. május 28-án tanúként hallgatták meg a püspök őrsi és sasadi plébánosok ellen folytatott perében. 1495-ben Pál a szóládi plébános. Szólád Árpád-kori temploma az ótemető helyén állott. Csak annyit tudunk róla, hogy téglából épült. A XVI-XVII. században kettős sánccal vették körül a templomot, ami így erődként védte a falut. A szomszédos Teleki Árpád-kori templománál a templomot körülvevő sánc még jól megfigyelhető. Szomorú, hogy a legújabb műemléki helyreállítás során az Országos Műemléki Felügyelőség az építési törmeléket a teleki templom sáncára ömlesztette. A XVIII. század közepén az egyházlátogatási jegyzőkönyv leírja, hogy a falu keleti szélén még láthatók a régi templom romjai. A temető is itt van. A mai szóládi r.k. templom 1782-ben épült barokk stílusban. A szóládi régi tomplom romjai közül vas kulcs került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A XVIII. század közepi egyházlátogatási jegyzőkönyv megjegyzi, hogy a falu lakói túlnyomó részben protestánsok. A falu közepén levő ref. templom romos és már három éve nem tartanak benne istentiszteletet. Úgy tűnik, hogy Szólád őse már az Árpád-korban kezdett lehúzódni a mai falu helyére. Árpád-kori kerámia töredékek kerültek elő az Őszödi utca 5. számú ház kertjében. Tóth Gyula Kossuth Lajos utca 63. számú házának kertjében mi is találtunk terepbejárás során Árpád-kori cserepeket. Honti Szilvia és Németh Péter 1988-ban terepbejárás során az Őszödi utcából kivezető földutat keresztező út találkozásánál eső által kimosott középkori cserepeket is talált. Szólád és Balatonőszöd határának területéről vastag falú, homokkal soványított Árpád-kori edény került a kaposvári Rippl Rónai Múzeumba. Az edény vállán és alatta három párhuzamos árkolás. Zolath Lőrinc 1486-ban és 1487-ben Somogy megye alispánja. Ugyanő 1449-ben, mint szóládi (de Zolath) szerepel egy oklevélben. 1558 és 1590 között Szólád Tihany várának adózott. 1599-ben Enyingi Török István Pápa várának felszabadítására Maróthy Mihálytól 2000 magyar forint kölcsönt vett fel, ezért nevezettnek zálogba adta Szent-György, másként Varjaskér, Szólád-Szeres és Korpád népesített falukat, ezenkívül Kula-Ság, Sári, Simonfa, Himes és Magyari lakatlan birtokokat, valamint Őszöd, Kéthelyfalu, Mustfalu, Berénfalu és Vásáros-Mernye somogyi községekben levő részbirtokait és Vas megyében Magasít minden tartozékával. 1409-ben az elhalt Gordovai Fancs János szóládi birtokait említik. 1424-ben Gordovai Fancs László fiai, János, Imre, Bertalan és László osztoznak szóládi birtokaikon. 1464-ben Bocskai László szóládi birtokai Szent-Györgyi Vincze Tamásnál voltak zálogban. 1498-ban még a Gordovai Fancs család a szóládi birtokos. 1536-ban a székesfehérvári őrkananok, Fancsi János és Péter, Pekry Lajos voltak a földesurai. Az 1573-1583. évi török kincstári adólajstromokban 16 házzal szerepelt.1583-ban Zichy Ráfael, 1626-ban Török János, 1660-ban Zankó Miklós birtokában volt Szólád. 1703-ban Zankó Miklós és Boldizsár birtoka. 1715-ben 20 háztartást írtak itt össze. 1726-ban a gróf Harrach családé, 1733-tól a Hunyady családé Szólád. A dicalis conscriptiók, rovásadó összeírások jó áttekintést adnak Szólád viszonyairól. 1536-ban „Zolaad”-on Fancsi Jánosnak 3, a fehérvári őrkananokságnak 2, Pekri Lajosnak 1, Szánti Péternek 1 telke fizet adót. 1545-ben „Solad” Váradi Zsigmond birtoka, 4 telekkel. 1577-ben „Zolád* Magyar Bálint birtoka, 11/2 telekkel. 1582-ben „Zoladon” Fancsi János özvegyének 2 telke van. 1586-ban a restanciajegyzék szerint Zichy Ráfael birtoka, 2 telekkel. 1596-ban Zichy Ráfael birtoka, 1 telekkel. 9 forint adót fizet. 1598-ban „Zolad” 10 ház után fizet adót. 1626-ban „Szolad”-on Török Jánosnak 3 2/4 adózó telke van.1701-ben 10 ½ sessioban 20 magyar, kálvinista család lakik. Volt 20 sessio. Van 21 fiú, 16 lány, 17 ló, 51 ökör, 40 tehén, 63 borjú, 85 sertés. Föld: 800 hold jó, 900 hold rossz szántó, 150 hold jó, 200 hold rossz szőlő, 150 hold rét és 200 hold erdő. A mai Szólád területén a középkorban egy másik falu is élt, Nezde. A falu ismert, első okleveles említése a XIV. században, 1093-ra hamisított oklevélben fordul elő. Magyar Kálmán szerint a falu nyesttel adózó település lehetett, így keletkezett a neve. A falu helyét Jankó János a Nyesthegytől délre eső Nyesdei határrészben keresi. 1429-ben Telekivel határosnak említik. A XVI. századi adólajstrom Szárszó mellett sorolja fel, így Szárszó határában fekvő Nyesdei puszta őrzi az elpusztult falu emlékét. Templomos hely volt, Nezde plébánosa 1426-ban Lőrinc. Az 1745. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv Szárszóval kapcsolatban megjegyzi, hogy a falun kívül, jó fél óra járásnyira van egy régi templomrom. A falu 1229-ben „Nezda” alakban fordul elő és a székesfehérvári káptalan birtoka. Nezde Györffy György vizsgálata szerint egy besenyő lakóhelye volt. Nezdei Besenyő Jánost 1352-től említik oklevelek. Nezdét 1461-ben a Marcaliak és Lórántfiak birtokolták zálogban. Az 1536-os rovásadó összeírás szerint „Nezsdén” Pekri Lajosnak 3 adófizető telke van. A falu a török harcokban elpusztult. Szólád 1701. évi összeírásánál 2 puszta falu béréről esik szó, az elpusztult falukat azonban nem nevezik meg.