Hírlevél
Feliratkozás:

 

Helyi esélyegyenlőségi
program

Szóládi Kulturális Egyesület

 

Csapadékviszonyok

Az évi csapadék legmagasabb értékei a dél-dunántúli dombság viszonylag leghumidusabb délnyugati részén jellemzőek, átlagban 750-800 mm, ami alig marad el a nyugat-magyarországi, erősebben atlantikus hatású vasi, zalai területek csapadékmennyiségétől. Keletre haladva fokozatosan csökken az érték, a Sió vonalában már a 600 mm-t sem éri el. A 700 mm-es izohiéta vonal nagyjából Balatonszemes-Kaposvár vonalában húzható meg. Az évi csapadékmennyiséget tekintve területünk az Alföldhöz képest 150-200 mm-rel több csapadékot kap. Érdekes azonban, hogy a nyári csapadékeloszlás rendkívül szeszélyes területi előfordulású. Régi, szinte évszázados megfigyelés szerint abban a háromszögben, melynek közepén Szemes fekszik, és a Balatonlelle, Rádpuszta, Balatonőszöd pontokkal határolható, a lehullott csapadékmennyiség lényegesen kevesebb, mint a többi szomszédos területé, különösen Szóládé, Telekié és Kötcséé. Nagyobb nyári zivatarok, felhőszakadások előtt, amikor a sötét esőfelhőkből megállapítható, hogy csapadék várható, gyakran mondja a szemesi, őszödi ember: „Jön a somogyi eső!” - ami azt jelenti, hogy a kiadós eső elkerüli a környéket, csupán a szele érkezik meg. Amíg Szólád, Kötcse, Nagycsepely, Karád, Látrány bőséges csapadékot kap - ami különösen a vegetációs időszakban létfontosságú a növényeknek - az említett háromszögben sokszor alig mérhető a lehullott csapadék mennyisége. A tenyészidőszakban egyébként az átlagos csapadékmennyiség a térségben átlagosan 350-400 mm között ingadozik, csupán a Zamárditól keletre eső partmenti sávban nem éri el a 350 mm-t. Érdekes jelenség, hogy a század első felének csapadékmérési adatai és az utóbbi negyven év adatai azt mutatják, hogy a csapadékmennyiség visszaeső tendenciát mutat. Az elmúlt fél évszázad átlaga 634 mm/év, az utolsó öt év átlaga 597 mm. Ez a jelenség egyben arra is figyelmeztet, hogy a mezőgazdasági kultúrába vett területeken az intenzívebb öntözéses művelés felé kell haladni. A megfigyelések szerint a legcsapadékosabb hónap a május, de 1980-ban a júniusban hullott mennyiség meghaladta a májusi értéket. Az újabb összefoglaló munkák szerint a legcsapadékosabb hónap a május (65 mm), de Balatonszemesen pl. csak 64 mm-es értéket regisztráltak. A júliusi csapadékmennyiség valamivel kevesebb, 58 mm, az augusztusi és a júniusi nagyjából megegyező: 63 mm. A legkevesebb csapadék a sokéves átlag szerint márciusban hullik (36 mm). A téli félév csapadékeloszlása is -sokszor szeszélyes eloszlásban - sokéves átlag szerint alig haladja meg a 250-275 mm-t. A csapadékértékek elemzése során az is kiderült, hogy már Balatonföldvár és Zamárdi térségében is nagyobb csapadékértékek mutatkoznak, mint pl. Szemes vagy Őszöd esetében. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a Földvár környéki Külső-Somogyi dombság 200 m viszonylagos magasságra emelkedő felszínrészei a legközelebb vannak a Balatonhoz és míg a tó hűvösebb vízfelülete nyári nappalokon hőmérséklet-kiegyenlítő és páratelítő hatású, az olyan partszakaszokon, ahol a hirtelen fellépő szintkülönbség - függetlenül az összegszerűség nagyságától - ezt az egyensúlyt felbonthatja, kialakulhat a hirtelen kiadós zápor lehetősége. Természetesen megállapításunk csak a helyi esőkre vonatkozik, országos esőzéseknél ez a jelenség értelemszerűen nem jelentkezik.